A minap történt mivelünk, miszerint szerettünk volna egy nagy szekrényt a kis vadász házunkba, hogy jobban el tudjuk pakolni a dolgainkat, ruháinkat. Ezt a szekrényt csak jövőre terveztük megvenni, de szembejött velünk az interneten egy nagyon jó ajánlat és nem akartuk ott hagyni. Ebből a svéd szekrényből több is van az eladós oldalakon, de vagy a méret nem stimmel, vagy az ára nem az igazi de volt olyan is, hogy hibásan akarták eladni. Ezért ha eszünkbe jut akkor megnézzük az aktuális kinálatot a használt bútor piacon.
Ez történt a múlt héten is. Találtam egyet aminek a mérete stimmelt, volt benne 3 fiók és 2 polc, az ára sem volt rossz. Csak hát nem fehér volt így hát csak elmentettem magamnak, de nem kerestem fel az eladót.
A szekrény a színét eltekintve amúgy rendben volt még az oldalára fel van csavarozva egy színes kukac formájú fa gyerek fogas, de ezt leszedjük pik pak. És az itt keletkezett lukakkal sem kellene foglalkoznunk, hiszen ez az oldala lenne a fal felé.
A történethez az is hozzátartozik, hogy mi már 1 hete téliesítettük a kertet, nem volt szándékunk idén már kimenni.
Ezen a használt dolgok adok-veszek oldalon, van egy olyan funkció, hogy ha elmentesz egy terméket magadnak, akkor a hirdetésben történt változásokról kapsz értesítés. Ez meg is történt kétszer is, mert az eladó ment lejjebb és lejjebb az árral.
Végül most vasárnap újból árat csőkkentett és így már annyiba került a bútor mint maga a korpusz. Na ekkor írtunk neki, hogy elvinnénk a szekrényt, és ha lehet akkor hétfőn reggel. Ez azért lenne nekünk praktikus, mert a gyerekek reggeli szétszórása után egyből fel is tudjuk szedni a bútort és a kocsin kivinni a telekre.
Megbeszéltük hát a reggel 8 órát, és az eladó kérdezte, hogy szétszerelje-e a bútort vagy sem. Mondtam nagyfiúsan, hogy nem kell, megoldjuk okosba. Minél kevesebb időt szerettem volna ezzel az egésszel tölteni.
A másnap
Nos, másnap 8-ra ott is voltunk, ahogy ígértük. A szekrény is hibátlan, úgyhogy az üzlet megköttetett. A kocsira már korábban feldobtam a tetőcsomagtartót, így jöhetett a cucc. Szerencsére az eladó tudott segíteni, hiszen ez egy 2m magas, 1m széles és 60 cm mély szekrény. Lekaptuk az ajtókat, kiszedtük a polcokat, fiókokat és feltettük a kocsira a szekrényt a hátlapjával lefelé. Az idő felhős volt de nem írtak esőt aznapra, de mintha direkt így akarta volna valaki elkezdett esni. =(
Lekötöttük a kocsihoz aztán megköszöntük az eladónak a jó vételt és gyorsan útnak indultunk haza, hiszen valami kellene az eső ellen. Így nem mehetünk ki egész Hohnstein-ig vele. Természetesen az eső ne áll el. Nem kell mondanom, hogy azok a fejek, akik a dugóban látták, hogy egy kis autón egy kb. ugyanakkor szekrény van felkötve, oldalán egy színes kukaccal a szakadó esőben gyűjti a vizet. Hát volt sok röhögés… =)
Gyorsításkor még a tükörben láttam, hogy a hátsó ablakra folyik ki a szekrényből a víz. Széjjel robbantam a dühtől. Dehát a száguldó vizeskád ment tovább…
Fóliázás
Na egy szó mint száz, hazaértünk és nagy átlátszó takaró fóliákat ragasztottunk a bútorra, hogy megóvjuk az esőtől. Ez úgy sikeredett, hogy a fólia nem mindenhol takart, mint például a kukacnál, az kikukucskált. Tehát van egy autó, amin egy kb akkor nagyságú befóliázott bútor, ennek az oldalán a színes kukaccal. Így nagy büszkén indultunk utunknak. Az eső hol csöpögött hol elállt. Nem kell mondanom, hogy 60-nál többel nem mentünk, de a vizes bútor és a ragasztószalag nem barátok. Ennek a következménye az lett, hogy a fólia egy darabja lifegett utánunk mint valami múmiából a géz. Félre is álltunk és dühömben izomból körberagasztóztam a szekrényt. Majdnem az autót is hozzá ragasztottam. Mit ne mondjak, az eső innentől kezdve nem is esett többet aznap. Grrrr. De mi soha nem adjuk fel, így uzsgyi tovább.
A jól megérdemelt helye
Aztán lassan… kiértünk. Huhh. Betolattunk a kert bejáratához és ügyesen leszedtük a „kádat”, azaz a szekrényt. Nem, nem volt tele vízzel, ami volt benne az hátul ki is folyt. Persze volt mit kitörölni belőle de amúgy rendben volt. Következő probléma, nem fér be az ajtón. Szedhetjük szép lapjaira. Na király, ennyi erővel kezdhettük volna így is, és akkor nem ázik szét az egész. Aztán az én kis okos feleségemnek lett egy szuper ötlete. Dobjuk be az ablakon keresztül. Ez így is lett. Beügyeskedtük az ablakon, bent a talpára allítottuk és szárazra töröltük. Megérdemelte. Elötte azért a kukactól megszabadítottuk, az majd máshova kerül. Szekrény a helyén, polcok fiókok be, ajtók vissza és kész is.
Amikor aznap bezártunk azért a szekrényajtót kicsit nyitva hagytuk, hadd szellőzzön. =)