Többször felmerült már bennünk, hogy mi lenne ha bérelnénk egy kiskertet. Egy kis zöld területet ahol vetnénk ezt-azt, főleg olyan dolgokat amik hiánycikknek számítanak itt kint Németországban. Egy olyan felületet ahol grillezhetnénk vagy ami még jobb, bográcsolhatnánk a barátainkkal esetleg egyedül. Ahol a gyerekek szaladgálhatnának a fűben. De egy ilyen kiskert bérlése nem egyszerű és nem olcsó Drezda szívében ezért ez a kezdeményezést mindig elvetettük. 

A  barátaink közül az egyik család, Drezdától 10-12 km-re laknak. Nekik a lakásuk mellett található egy kiskert egyesület, akiktől bérelnek is egy részt. Ezzel teljesen egyet is értek, hiszen csak leugranak a lakásból és ott is vannak a kertben. Mint mi amikor levisszük a szemetet. Hát nem egyértelmű? Szorgalmasan termelnek is mindenféle finomságot, epret, cukkinit, paradicsomot, csilit és mindent ami saját felhasználásra a legfontosabb. Egy kis szerszámtárolójuk is van a birtokon. Ehhez ügyesen árnyékolót is építettek, hiszen ezeken a kerteken nem sok nagy fa található. (Ezeket általában a bérlési-dokumentációban kikötik, hogy milyen fákat, növényeket lehet ültetni.)

Ebben a kertben a barátainknak köszönhetően többször megfordultunk és más családok a baráti társaságunkból ki is vették a szomszédos telkeket. Így egy kis magyar-sziget alakult ebben a kiskert egyesületben. Ennek hatására mi is elcsábultunk, és szerettünk volna részt venni a makró magyar közösség építésében. Sajnos mi több szempontból sem éreztük ezt a változást magunkénak. Van az úgy amikor egy döntés elótt allunk és egy belsö hang azt mondja, hogy STOP! Ezt át kell még egyszer gondolnod.

 

Elvárások

Konkrétan több dolog sem volt az igazi. Ami nekem nem tetszett, az először is az volt, hogy ezeken a bérelhető telekrészeken csak a víz van bevezetve. Ez miért is baj? Igazából nem az amennyiben arra használod, hogy a veteményesedet gondozd. De mi úgy kalkuláltunk, hogy hamár 20 percet autókázunk akkor nem csak arra a kis időre jönnénk ki, hogy meglocsoljuk, kigazoljunk. Szeretnénk a birtokot akár reggeltől estig használni, de amennyiben a wc-zés nincs megoldva ez problémás lehet. (Csak közbe szúrom, hogy ezt a problémát is megoldották mások.) Két gyerekkel fontosnak tartottuk, hogy az étkezés is meg legyen oldva valahogyan. Ha egész nap a kertben tevékenykedz, nem lehet állandóan grillezni és a reggel csomagolt szendvicsek is csak ideig-óráig kívánatosak. Tehát az étkezéssel is kellet valamit kezdeni.

Több szabad telket is megnéztünk ebben az egyesületben mielőtt döntöttünk volna. Semelyiken sem lett volna olyan növény vagy tárgy ami árnyékot biztosított volna. Ez is egy fontos dolog egy kétgyermekes családnak. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy mi lettünk volna a Magyar-kissziget építők közül az utolsók. Szám szerint a negyedikek, akik itt béreltek volna telket. És igenis a többi telek mellett vannak árnyékoló fák. Tehát az árnyékolás máshol megoldott.

És nem utolsó sorban felmerül az is, hogy kint lehet-e aludni esetleg sátorozni ezeken a telkeken. Nem lenne rossz egy egész hétvégét kint tölteni. Este a csillagokat kémlelgetni, reggel kint ébredezni, kávézni a szabadban a friss levegőn. 

Ezek miatt volt az az érzésünk, hogy ez az ajánlat nem teljesen a miénk. Így hát jól átgondoltuk. Az lett a következménye, hogy nem ugrottunk bele ebbe, bármennyire is kecsegtető volt az ajánlat, hiszen ide kimenni tőlünk csak 20 perc autóval, a barátaink mellett van, nem kerül sokba a bérlés, stb. Viszont igenis szerettünk volna egy kertet, ezért elkezdtünk kutatni az interneten, hogy milyen lehetőségek vannak.

 

Tű a szénakazalban

Elsőkénk mi is itt a szomszédban a lakásunk mellett kezdtük a keresést, de itt a városban csak kihalásos alapon vannak telkek. Nem nagyon lehet hozzájuk jutni. Ráadásul ezeknek sokkal szigorubban ki van kötve, hogy mit és hogy lehet használni. Miből mennyit kell hasznosítanod, mekkora növényeket szabad ültetni. 

Folytatuk egy kicsit távolab. De hamár autóval elérhető távolságban volt a kert, akkor ennyi erővel az alap koncepció is maradhatna. Hiszen akkor barátok közt maradunk. LOL

A döntésünket befolyásolta, hogy egy nagyon aranyos szomszédnénink több éve ajánlgattja az Ő kertjüket. Azt mondják, hogy vegyük át tőlük mert milyen jó lenne az nekünk és Ők már úgysem győzik gondozni. Elmesélte, hogy a kert itt van a szász svájcban (a neve jól mutatja, hogy ez szászország természeti csodája), csodálatos környezetben. Ő és a néhai férje autóval járkáltak ki, de amióta elhunyt a férje, a néni vonattal megy ki. Többször hívott minket, hogy nézzük meg milyen szép az Ő kis birtokuk. Csak valahogy sosem jutottunk odáig, hogy éltünk volna a meghívással.

Ennek az információnak a hatására távolabb is keresgéltünk, és megnéztük, hogy milyen ajánlatokkal találkozunk. De hát nem kell mondanom „mint tűt a szénakazalban”.

 

De mellénk állt a szerencse. Ráakadtunk egy hirdetésre ami szintén a szász svájcban van, csak egy másik településen. Nem ott ahol a nénié, na de na…. hmmm…..

to be continued…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük